• Miután meggyőződtünk, hogy hőszivattyúval tudjuk legolcsóbban előállítani a hőenergiát, térjünk ki a kondenzációs kazán kontra hőszivattyú vitára. Többnyire sajnos félinformációk, tévhitek és városi legendák szintjén működő ellenérvek hallhatók a hőszivattyúkkal kapcsolatban, melyek nélkülözik a gondos utánajárást és a szakmai hátteret. Lássunk néhány példát a köztudatba bedobott ellenérvekre és az azokra adott válaszainkra:

  • A hőszivattyú többe kerül, mint a kondenzációs kazán: Beruházáskor lehet, hogy többe kerül, de teljes élettartama alatt sokkal olcsóbb megoldás, mint a kondenzációs kazán. A hőszivattyút nemcsak fűtésre használhatjuk, hanem hűtésre és a használati meleg víz előállítására is. Ha ezekre a feladatokra külön eszközöket kell vásárolnunk és telepítenünk, már egyáltalán nem biztos, hogy drágább a hőszivattyú beruházása.
  • A hőszivattyú sosem térül meg: A hőszivattyú – rendszertől függően – 6-10 év alatt térül meg, utána pedig pénzt termel. Ha hozzászámoljuk a 30%-os állami támogatást is, akkor még gyorsabb megtérüléssel számolhatunk.
  • A hőszivattyú bonyolult, és senki sem tud hozzászólni ha elromlik: Pontosan meg kell tervezni a rendszert és szakemberrel kell dolgoztatni, hogy legyen a rendszernek gazdája, aki garanciát vállal a munkájáért. Mi teljes körű garanciát adunk az általunk forgalmazott rendszerekre.
  • Ha áramszünet van, a hőszivattyú nem működik: Áramszünet esetén a gázkazán sem működik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gázellátás sokkal bizonytalanabb, mint az áramellátás.
  • A hőszivattyú újdonság, a gázkazán pedig már kipróbált: Tisztázzunk egy félreértést: a hőszivattyú sokkal régebbi technológia mint a kondenzációs gázkazán. Hőszivattyúkat mintegy 30 éve gyártanak, melyek évtizedek óta tömegesen működnek a skandináv államokban, néhány éve pedig Svájcban, Németországban és Franciaországban. Az inverteres technika olcsósága miatt az utóbbi 3-4 évben a levegős hőszivattyúk komolyan előretörtek Európa-szerte.
    Ne hagyjuk magunkat lebeszélni egy bizonyítottan jól működő és környezetbarát rendszerről olyanok által, akik nem rendelkeznek megfelelő ismerettel a témakörről! Az épületgépész szakma olyan változásokon megy át, amit csak a szakcégek követnek. Ami fél éve igaz volt, ma már egyáltalán nem biztos, hogy igaz! Levegős hőszivattyút ma már kiegészítő fűtés nélkül is sokszor ajánlunk, akár radiátoros rendszerre is. Egy jól hőszigetelt épület szinte biztosan fűthető kizárólag levegős hőszivattyúval.
    És még egy érv a hőszivattyú, mint komplex megoldás mellett: mivel a gázkazán egyáltalán nem alkalmas hűtésre, az összehasonlítás egyértelműen a hőszivattyú irányába dől el.

• Energiaszolgáltatóktól való függetlenség: amennyiben napelem-rendszerrel együtt kerül telepítésre a hőszivattyú.
• 30% állami támogatás: az OTP Lakástakarékpénztáron keresztül felvett hitel esetén.
• Mérnöki háttér és szaktanácsadás, hogy az Ön igényeihez és az otthona jellemzőihez mérten a lehető legoptimálisabb megoldást találjuk meg.

Egy hosszú távú befektetésnél a beruházási és az üzemeltetési költségeket egyaránt figyelembe kell vennünk. Ha ezt megtesszük (és miért ne tennénk meg, hiszen nem vagyunk a saját pénztárcánk ellenségei), az eredmény bizonyosan a következő lesz:

A hőszivattyú a leggazdaságosabb fűtési rendszer.

Azonban ahhoz, hogy a fenti eredményt kapjuk, otthonunknak bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie. Legfontosabb az alacsony fűtési hőmérséklet! A hőszivattyú optimális működése esetén alacsony hőfokú a kinyert fűtővíz (35/30, 45/35°C), ezért ajánlott növelt felületű radiátorokat, fan-coilokat vagy felületfűtést (padló-, fal- vagy mennyezetfűtés) alkalmazni. A padló-, fal- és mennyezetfűtés nemcsak hatékony, gazdaságos és környezetkímélő, de egészséges is.
A fejlesztéseknek köszönhetően a hőszivattyú ma már nem luxus, mint ahogy néhány évtizede volt, hanem hatékony alternatíva a régi rendszerekkel szemben. A szimulációs szoftver eredményei azt mutatják, hogy egy újépítésű családi ház fűtése, hűtése és használati meleg víz előállítása levegő-víz hőszivattyúval a leggazdaságosabb, a beruházási és az üzemeltetési költségeket egyaránt figyelembe véve.
Inverteres kompresszorral, a hőszivattyú működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus, és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít extrém körülmények esetére (-12°C alatt).

Egyet azonban mindenképpen jegyezzünk meg: radiátoros, gázkazános fűtési rendszer 70/60°C-os vízre méretezve, nem alkalmas hőszivattyús üzemre!

Amennyiben a hőszivattyú 40C°-nál magasabb hőfokú fűtővizet állít elő, a COP értéke leromlik. A radiátoros rendszerek jellemzően 40C°-nál magasabb hőfokú fűtővizet igényelnek, tehát ha a meglévő radiátoros fűtési rendszerünket szeretnénk hőszivattyúval fűteni, számolnunk kell azzal, hogy nem lesz olcsóbb a fűtésre fordított költségünk, mintha földgázt használnánk.
A fentiek tükrében, a legoptimálisabb választás a felületfűtés (pl. padlófűtés). A felületfűtés alkalmazható 35°C körüli vízhőmérséklettel, ezért ideális a hőszivattyú számára. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyéb fűtési rendszerrel ne működne gazdaságosan. A beruházás előtt mindenképpen ajánlatos a konzultáció, melyre weboldalunk kapcsolat menüpontján nyílik lehetőség.  Örömmel segítünk az optimális megoldás kiválasztásában!

• Hőszivattyút és a hűtőköri csövezést
• Fűtési és HMV (használati meleg víz) tárolótartályt
• Hűtés/fűtés szabályzást

Nem szabad csupán a gépárakat összehasonlítani. Mindkét rendszer esetén több járulékos költség van, de a gázkazános rendszer teljes árához sokkal több plusz költség adódik, mint a hőszivattyú esetén. Számoljon a kéménnyel, a gázbevezetés költségével, a gázhálózat tervezési díjával, stb…

•  Nincs szükség kéményre, az erre költendő pénz Önnél marad.
• Nincs szükség a földgáz bevezetésére, a bevezetés költsége Önnél marad.
• Nincs szükség a gázterv elkészítésére.
• A klímára szánt összeg is Önnél marad.
• Ingatlanának valódi és presztízs értéke is jelentősen megnő.

Magyarország Európában a második földgázzal legjobban ellátott ország. Szokatlan módon, nálunk szinte a legutolsó faluban is van vezetékes földgáz, amihez régebben viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni. Régebben…
Azonban manapság, miután a gázárak jelentősen emelkedtek, a számunkra biztosított földgáz pedig meglehetősen hullámzó minőségű, politikai huzavona (gázcsap elzárás) is tapasztalható minden fűtési szezon kezdetekor, így kimondhatjuk, hogy van létjogosultsága azon elgondolkodnunk, hogy milyen egyéb módon biztosíthatjuk családunknak a meleg otthont a téli időszakban. Kiszolgáltatottságunkat mindenképpen csökkenti, ha hőszivattyúval oldjuk meg házunk fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását. Mellette szól még a viszonylagosan gyors megtérülés, a rezsicsökkentés és a környezettudatos életmód lehetősége.

Reméljük, hogy sikerült használható és közérthetően megfogalmazott információt nyújtani! Amennyiben további kérdése merülne fel, weboldalunk kapcsolat menüpontján nyílik lehetősége feltenni azt.  Örömmel segítünk az optimális megoldás kiválasztásában!

Új ház építésekor vagy fűtéskorszerűsítés előtt nem árt, ha számba vesszük a felhasználandó energiaforrások árát, hiszen ilyen beruházást hosszútávra tervez az ember. Ilyenkor merül fel az első logikus kérdés: melyik az olcsóbb, a földgáz vagy az elektromos áram?
Ezen logika mentén, először versenyeztessük meg az földgáz és az elektromos áram árát. Lássuk, melyik a olcsóbb, és a győztes kerüljön ringbe a hőszivattyúval.